 |
|
A gyűjtemények sajátos csoportját alkotják az egyházi felszerelések, melyek leginkább hozzátartoznak a kolostorhoz, és főleg az istentiszteletet szolgálják. A szerzetesek életformájának lényeges eleme az istentisztelet, a liturgia. Az istentisztelettel kapcsolatos felszerelések önmagukban nem szükségképen jelentenek művészi értéket, de gyakorlatban hosszú évtizedek és évszázadok nemegyszer jeles gyűjteménnyé alakítják ki ezt a felszerelést.
A templomi felszerelések emlékei a különböző leltárakban, vizitációs feljegyzésekben maradtak fenn, ha maguk a tárgyak elsősorban a török idők, majd a II. József féle feloszlatás következtében el is kallódtak.
Az 1802-es visszaállítás után a pannonhalmi bencések siettek kiüresített kincstárukba a Napóleon által szekularizált nyugati kolostorok anyagából sok mindent beszerezni. Különösen miseruhákból vásároltak jelentős mennyiséget, köztük nem kevés szép munkát.
A ma is meglévő barokk miseruha garnitúráink közül egyike a legszebbeknek a győri székházból illetőleg templomból származik, annak még a jezsuita idejéből. Acsády püspök ugyanis a 18. század közepén egy teljes garnitúrát ajándékozott a jezsuita templomnak, összesen 7 kazulával.
A 19. században a székesegyháznak a Kruesz főapát által kezdeményezett és Stornó Ferenc műépítész által irányított felújítása jó alkalom volt a templombelső berendezésének és felszerelésének gazdagítására. Maga Storno tervezett szinte mindent: az arany mellkeresztet, a kézmosó felszerelést, a gyertyatartókat, ereklyetartót, és a felszentelési ornátust.
A jelen század második felében szép modern darabokkal is bővült az istentiszteleteknél használt felszerelés, elsősorban miseruhákkal és kelyhekkel.
Képekről az apátság történetében a Magger Placid főapát által 1658-ban összeállított Inventáriumban olvasunk először. Ebben 8 nagyobb, 11 közepes és 24 kisebb méretű képről történik említés, tehát 43 festményről, amelyek mind egyházi vonatkozásúak voltak.
Az 1786-os feloszlatási katalógus mintegy 50 képet sorol fel.
A visszaállítás után, a 19. század első felében az akkori főapát, Kovács Tamás részt vett az 1832-36-os országgyűléseken Pozsonyban. Ekkortájt, 1833-ban került ott sor gróf Viczay József hédervári hagyatékának árverésére. Ezen alkalommal vett a főapát l2 festményt, köztük Teniers Brüsszeli búcsú-ját és a két Battoni képet. - Nem sokkal ezután a Pálffy grófok gazdatisztjétől, Gollingtól 11 képet vásárolt, köztük a hitetlen Tamás képet. Ugyancsak nagyobb mennyiségű vásárlásra került sor egy Signorino nevű özvegy őrgrófnétól, akitől 22 kép került Pannonhalmára.
A képek egy része a könyvtár termeiből a főapáti lakosztályba, társalgókba és vendég-szobákba, valamint a rendtársak szobáiba kerül. Tudatos gyűjtésről ekkor már alig beszélhetünk, ami részben a az első világháború utáni nagyon nehéz gazdasági helyzettel is magyarázható. Viszont a folyosókra kikerültek az apátok és jeles bencések portréi.
A 20. század közepére, a második világháború végére esik a képtárnak megalakulása óta a legjelentősebb gyarapodása, az un. Lónyai féle gyűjtemény anyagával. 1945-ben Lónyai Elemér herceg feleségével Stefánia főhercegnővel, a Pozsony közelében levő Oroszvárról a Főapátságban képrt és kapott menedéket, és oroszvári kastélyukat berendezésével együtt a Bencés Rendre hagyták. A kastély berendezésének áthozatala végül is 1946 nyarán történt meg. a több száz tárgy között nem kevés festmény és egyéb műtárgy gazdagította a Főapátság Gyűjteményeit. - A képtár jelentősebb alkotásai a könyvtár egyes termeiben a látogatók számára is megtekinthetők voltak. A millenniumi kiállítások óta pedig a könyvtár alatti kiállító teremben láthatók.
A grafikai gyűjtemény igazában a Metszettár néven ismert inkább. A metszeteken kívül valójában kevés és nem jelentős a rajz anyag. Tervrajzok inkább a Levéltár gazdasági részlegében találhatók.
A grafikai gyűjtemény ugyancsak a múlt században kezdődött és szinte észrevétlenül növekedett. Nem tudunk nagyobb vásárlásokról, inkább ajándékozás és hagyaték utján bővült az állag.
A metszetek technikája nagyrészt rézmetszet és lithográfia. A tematikát illetően nagyon sokszínű. Természetesen a vallási vonatkozásúak vannak itt is túlsúlyban, de jelentősek a városképek, a portrék és a világi témák is. Ami a metszetek korát illeti, nem kevés a 17. századi, több a 18. századi, és még inkább a 19. századi alkotás. A Pannonhalmát ábrázoló metszetek és rajzok összegyűjtésére külön gondja volt a kezelőknek.
Ha a metszetekkel foglalkozó bencések közül ki kellene valakit emelni, az Szeder Fábián lenne, aki könyvtáros korában az általa gyűjtött metszeteket és egyéb grafikai anyagot lapokra ragasztva könyvbe köttette be. Ezzel a múlt századi gyűjtés egy sajátos formáját is megőrizte számunkra, másrészt biztosította az anyag sértetlen fennmaradását. Az ábrázolások témája rendkívűl változatos: a portrétól a városképig, a szentképtől az állatképekig és az újévi üdvözlő kártyától a térképig minden megtalálható benne.
A Metszettár külön helységben található és jórészt katalogizálva van.
A metszettár keretében külön Ex Libris gyűjtemény is helyet kapott, néhány szép, régi darabbal.
A múlt században természetesen a művészi reprodukciókat is gyűjtötték. Igy ezekből is nem jelentéktelen mennyiség állott össze.
Igazában a grafikai gyűjteménybe tartoznak a szentképek, amelyeknek gyűjtése egy kolostor számára természetesnek tűnik. A régi szentképek nem is kis arányban metszetek.
Ide sorozhatjuk a képzőművészeti és iparművészeti alkotásokat: a bútorokat és porcelánokat. Az alábbiakban csupán vázlatos összefoglalást adunk az említett területeken található művészi szintet valamennyire elérő alkotásokról.
A bútorok mint berendezési tárgyak elsőssorban a főapáti lakosztályt és vendégszobákat díszítik. Bútorokról beszélve talán említést tehetünk még arról, hogy a főapátságnak szép óraállománya van, régi asztali és álló órákból. Ez jórészt Sárközy Pál főapátnak köszönhető. Talán legrégebbi a Berghoffer Mihály győri kanonoktól a múlt század elején vásárolt 18.századi álló óra, amelynek szerkezete is fából van.
Még kevésbé beszélhetünk porcellán vagy üveggyűjteményről, ha néhány szebb, egyedi darab ezen a téren is akad.
Talán itt lenne megemlítendő még egy különös, gyűjteménynek számító valamit, a daktylotheka-t. Valójában egy kamea és gemma gyűjtemény másolatáról van szó, amely könyv formájú dobozokban van tárolva. A 23 doboz 2000 db másolatot tartalmaz, az uralkodók, jeles emberek, a vallási kultuszok legváltozatosabb témáiból.
Tágabb értelemben inkább numizmatikai gyűjteményről beszélhetünk. A főapátság numizmatikai gyűjteménye az alábbi anyagot foglalja magában: pénz-érmék (római, magyar, idegen), emlékérmek, papírpénzek, szükségpénzek, kegyérmek, valamint kitüntetések és jelvények.
a. A szorosan vett numizmatikai gyűjtemény: a pénz-érmék. Pénzgyűjteményről a rendi dokumentumokban először az 1786-os feloszlatási katalógusban hallunk. A feloszlatást megelőző évtizedben, 1775-ben, tehát a jezsuita rend feloszlatása után került az apátságba Kaprinay István tudós jezsuita (+1786) pénzgyűjteménye, melyet a feloszlatáskor Bécsbe vittek, és a feljegyzések szerint ott - nyilván értékes volta miatt - együtt tartották.
Pannonhalmán Novák Krizosztom főapát mindjárt 1803-ban Spaics István ex-jezsuita gyűjteményét vásárolta meg 3.5oo Ft-ért. Feltehető, hogy ebben az anyagban római pénzek is voltak. - 1816-ban került Pannonhalmára Scharlach Károly győri kanonok több mint 8oo darabból álló, nagyobb részt római érme. - 1832-ben Kozich Iván, a győri Akadémia hivatalnoka ajánlotta fel megvételre atyjától örökölt numiznatikai gyűjteményét, amelyet a főapátság 665 Ft-ért meg is vásárolt. - Valamivel később vásárolta meg az apátság egyik legjelentősebb vételével a Mitterpacher féle gyűjteményt. A gyűjtemény 2.5oo Ft. ellenében került az apátság birtokába.
A numizmatikai gyűjtemény első őre és rendszerezője ugyancsak a bencés Szeder Fábián volt, aki 1831-től 55 fólió lapon írta le részletesen az érmeket, számszerint 1031 római pénzt. A könyvtárossággal együtt a numizmatikai gyűjteményt is Czinár Mór veszi át Szedertől. Czinár összeállítása már 1.218 db. római pénzről tud.
A numizmatika ápolása terén a szerzet iskolái közül kiemelkedik a győri, ahol a mult század második felében kiváló szakemberek foglalkoztak régészettel, és ezen belül a római érmek gyűjtésével is. Alapítóként elsősorban Rómer Flórist kell megemlíteni, aki 1845-48-ig, majd 1857-61 közt volt győri tanár; továbbá Méry Etelt, aki 1862-83 között tanított Győrött; a 20 században pedig Börzsönyi Arnoldot, aki 1883-1917 között, ill. Lovas Elemért, aki 1922-30 között tanárkodott Győrött.
A numizmatikai gyűjtemény legjelentősebb részlege az antik, ill. római érmeké. Feldolgozásuk megjelent nyomtatásban is; a leltár 4384 tételt tartalmaz, a darabszám kb. 7 ezer körül van.
Magyar és idegen pénzek - A magyar pénzek gyűjtése is hasonló módon történt, akár csak a római pénzeké. Igazában a magyar pénzek, bár minden kor képviselve van, nem olyan jelentősek, mint a római anyag. Vannak természetesen szép darabok, mint pl. a 13. századi frizachi bécsi dénárok, vagy mint az egységes szántódi lelet a 16. századból. Néhány szép erdélyi tallér is található a gyűjteményben. A maga egészében a magyar anyag mégsem mondható jelentősnek.
A külföldi pénzanyag még kevésbé tudatosan állott össze. Elsősorban a hagyatékokból gyarapodott. Természetesen szép darabok is kerültek a gyűjteménybe, mint pl. a 16-18. századi német tallérok, melyek között rendkívül szép példányok is találhatók. Egyébként is a német nyelvterület pénzei vannak jelentősebben képviselve. - Darabszám, együtt a magyar anyaggal: kb.9 ezer.
b. Emlékpénzek, amelyek igazában a 20. században kerültek kiadásra. Éppen emiatt mint gyűjtemény nem jön érdemlegesen számításba.
c. A papírpénzek csatlakoznak a fémpénzekhez. Az elmúlt két évszázad alatt azonban hagyatékból is összejött annyi, hogy valódi kis gyűjteményről beszélhetünk, amelyben a magyar anyag mellett a külföldi országok papírpénzei közül elsősorban az osztrák, a német és az orosz anyag van leginkább képviselve.
A papírpénzek közül kiemelendőnek tartjuk a szükségpénzeket. Kiemelt helyet képvisel az osztrák szükségpénz gyűjtemény 1946 darabbal, amit követ a német 649 darabbal.
d. Az emlékérmek gyűjtése szinte együtt járt a pénzérmékével. A történelmi vagy egyházi eseményeket, ill. neves személyeket megörökítő érmek a barokk kortól kezdve különösen is kedveltté váltak.
e. A kegyérmek. Sajátosan területét képezik a pannonhalmi numizmatikai gyűjteménynek a kegyérmeké. A kegyérmek gyűjtése Kuncze Leó bencés kezdeményezése volt a 19. Sz. második felében. akinek a pannonhalmi könyvtár és régiségtár rendezésében is nagy érdemei vannak. Kuncze a kegyérmeket legáltalánosabban értelmezte: bármilyen vallásos vonatkozású, vallási jellegű ill. ábrázolású érmet kegyéremnek minősített. Gyűjteményének kezdetét 1874. évben jelöli meg. Az érmek nagy részét személyes kapcsolatai révén kapta és kiterjedt levelezéssel gazdagította Kuncze rendszerező alkat volt, és kezdettől kereste a kegyérmek számára a legmegfelelőbb szisztémát. Ebbeli elgondolását könyvformában is megjelentette. Németnyelvű munkájában ismerteti a kegyérem fogalmát, az általa ismert gyűjtőket, és főleg az általa kigondolt szisztémát. Az érmeket bizonyos tematika, ábrázolási jellegzetességük alapján sorolja osztályokba és alosztályokba. Az érmeket azután szivarkás dobozokba raktározza, nemegyszer jelezve a provenienciát is. Kuncze kegyéremgyűjteményét igazában senki nem folytatta tudatosan. ha néhány darabbal gyarapodott is. Maga Kuncze 8 ezer éremről beszél élete végén, ebben azonban az összes duplumok is benne voltak. - A gyűjtemény leginkább értékes anyaga a 18. századi. Jelentős a Szent Benedek-érem gyűjtemény is.
f. A kitüntetések. Tágabb értelemben a numizmatikai gyűjteménybe tartozónak vehetők a kitüntetések is. Ezekből kisebb számban ugyan, de rendelkezik gyűjteményünk néhány szép darabbal.
g. A jelvények. Nem jelentéktelen a több száz darabból álló jelvény gyűjtemény. Ennek túlnyomó többségét az első világháborús katonai jellegű jelvények alkotják, és szakemberek szerint ritka, értékes kollekcióról van szó.
A numizmatikai gyűjtemény az egyetlen, amelyik ma is a könyvtár épületében, a régi helyén van, a nyugati oldal belső helységében, ahol az 1830-as években készült szekrények állnak ma is.
Bármilyen észrevétele van, kérjük írjon a rendszer üzemeltetőjének.
