| Mester: | Gottfried Bernhard Göz (Velechrad 1708 - Augsburg 1774) | | Készült: | Augsburg, 1760 körül | | Anyag, technika: | papír, akvarellel színezett rézmetszet, egykorú fakeretben | | Méret: | 98 x 50 cm | | Jelzés: | Jelzés a kép és a felirat között: Cum Privil. S. Caes. M. G. B. Göz S. Caes. M. Aulae Pict. et Chalc. fecit.I. S. Negges, exud. | | Leírás: | A metszet alsó, kisebb mezőjében a Passió huszonnégy órájának eseménye latin versben olvasható, melynek irodalmi forrása Jacobus Tyrinus krónikája és Sebastianus Barradius evangéliumi példázatokról írt műve. A metszetet uraló, nagyméretű óralapot három körsáv osztja meg, amelyen az óraszámok láthatók. A külső sávon a római óraváltásoknak megfelelően a bibliai időpontok: a prima, a tertia, a sexta és a nona római számos jelei között latin és német feliratok igazítanak el. A miniatűr ábrázolások a Passió nappali eseményei a megfelelő napszakba sűrítve. A középső kör a Passió nagycsütörtök estével záródó éjszakai óráinak tizenkét jelenetére utal. A harmadik kör arab számai ugyancsak a római óraszámokkal jelzett epizódokra vonatkoznak. A legbelső körmezőben a kiengesztelődés allegóriáját látjuk: a földgömböt az őskígyóval összefonódott Ádám és Éva alakja veszi közre, fölöttük a Teremtő Atya jobb kezében mérleget tart, melynek egyik serpenyőjében a tiltott fa gyümölcse, a másikba pedig a Megváltó Fiú helyezi szívéből csorduló vérének kelyhét. A késő középkor himnuszköltészetében terjedtek el a hora-énekek, melyek a zsolozsma hét kánoni órájához igazították a Passió időpontjainak megfelelően Krisztus kínszenvedésének eseménysorát. |
| << 1 2 3  << 1 2 3 |
