| Mester: | Ottavio Miseroni (1567-1624) köre | | Készült: | Prága, 1620 körül, a talapzat 18. századi kiegészítés | | Anyag, technika: | ébenfa, arany, ronde bosse és beágyazott zománc, gyöngy, achát, heliotrop, jáspis, kalcedon | | Méret: | m.: (talapzat nélkül) 45 cm | | Proveniencia: | Egykor a bécsi császári kincstárban. Mária Terézia 1775-ös látogatásakor adományozta párjával együtt a Pannonhalmi Főapátságnak. | | Leírás: | Ébenfa architektúra, az előreugró középrész félköríves fülkéjében és a predella fülkéiben női szentek ereklyéivel. A szélső mezők párkányokkal tagolt három szintjén és az oromzaton a fülkékben ronde bosse zománcos arany figurák. Az oldalsó mezőkben 12 női szent: Szent Ágnes és Borbála, Szent Cecília és Katalin, Sienai Szent Katalin és Mária Magdolna. A jobb oldalon: Egyiptomi Mária, és Szent Klára, Szent Euphemia(?) és Erzsébet, Szent Dorottya és Ilona. Az oromzat két félköríves fülkéjében szintén ronde bosse zománcos figurák: holdsarlón álló Mária Gyermekkel illetve Szent Anna harmadmagával. A predella előreugró részén az osztrák Habsburg címer, az oromzat tympanonjában négyelt pajzson a cseh oroszlán, illetve az Árpádok hétszer vágott pajzsa, a szívpajzson az osztrák és stájer pólyák. Az osztrák illetve a stájer pólyás címert a 17. század első tizedétől használták a német-római császárok. A címerek alapján udvari rendelésre készülhetett a két ereklyetartó, melyek valószínűleg azonosak a bécsi császári kincstár 1758-as inventáriumában szereplő két ébenfa oltárral. |
| << 1 2 3 4  << 1 2 3 4 |
